15 tipp hogyan gondozzuk kutyánkat télen – 3. rész

Szőrös családtagunk téli gondozásáról már sok hasznos információt megtudhattunk az előző bejegyzésekből, de listánknak még csak a felénél járunk. Íme hát, a következő 7 tipp:

• Kutyánk épp olyan könnyen kiszáradhat télen, mint nyáron. Gondoskodjunk épp ezért friss ivóvízről, naponta többször is. Ha kedvencünk sűrűn van kertben, mindenképpen helyezzünk ki neki vizet. Hideg időben azonban még gyakrabban ellenőrizzük állagát: ne várjuk meg, amíg az elkezd megfagyni. Továbbá, amikor leesik az első hó,tartsuk észben azt is: amikor az állat havat eszik, az nem egyenlő a vízivással! Azaz, az elfogyasztott hó mennyiség ellenére is biztosítanunk kell a friss vizet tálkájában. 
• A hideg elleni védelmi rendszer első bástyája négylábú családtagunk bundája; és minél több időt tölt szabadlevegőn, annál fontosabb ennek szerepe. Így annak fajtától függően, szakszerű ápolása elengedhetetlen. A téli hónapokban is muszáj mosdatnunk szerettünket, ez nem is kérdés. Azonban, lehetőség szerint, azt ne a kinti séta és/vagy játék előtt tegyük meg. Minden esetben alaposan szárítsuk meg szőrzetét. 
• Kedves kis családtagunk mancsa, télen, szintén érzékeny területnek számít… így külön figyelmet igényel. A párnácskák között nőtt szőrön könnyen jég képződhet, aminek súlyos következményei lehetnek. Szerencsére, ez könnyen elkerülhető: vágjuk rövidre az adott helyen kilógó szőrszálakat. Emellett, a járdák felsózásához használt mérgek szintén komoly veszélyt jelentenek kutyánk egészségére: kimarhatja lábacskáit; benyalva pedig akár károsíthatja szervezetét. Ezeket tudva, értelemszerű, hogy sétáltatást követően mindig és azonnal öblítsük le, majd töröljük szárazra az állat lábait. Mindezen intézkedések ellenére, ha úgy látjuk, a séta továbbra is diszkomfortos kedvencünk számára, iktassunk be csizmácskákat
• Ha van kert, és havazik… a következő két dologra kell figyelnünk. Az első: hova lapátoljuk el a havat. A kerítés mellé hányt hókupacnak még a legjobban nevelt kutya sem tud feltétlenül ellenállni. Rizikója ennek az, hogy az állat könnyen átmászik a kerítésen. Le merem fogadni, egy gazdi sem örülne, ha szőrös gyereke egyedül csavarogna a hideg és rideg nagyvilágban. Lapátoljunk hát minél messzebb a kerítéstől. A második: mit kezdjünk a tetőn olvadó hóval és jéggel. Négylábú barátunk igencsak megsérülhet, ha egy leeső hókupac eltalálja, pláne ha annak egy része fagyott. Így minél előbb szabaduljunk meg ettől a veszélyforrástól. Ha azonban nincs rá módunk megtisztítani a tetőt, kutyánkat semmiképp se hagyjuk alá, vagy közelébe menni.
• Nem tudhatjuk, mit rejt a hó, így amikor sétálunk és/vagy játszunk, tartsuk magunkhoz közel állatunkat. Ugyanakkor a befagyott kisebb vagy nagyobb tavakat kerüljük messziről; hiába a jég, annak vastagságát ne a mi szőrös gyerekünk tapasztalja ki. 
• Télen előkerül a fagyálló. Édes íze ellenállhatatlan tud lenni kutyánk számára. Annyira mérgező anyag, hogy már az is életveszélyes tud lenni, ha csak az üveget nyalogatja le. Ezért vagy tartsuk távol négylábú családtagunkat a garázstól… vagy pedig, alaposan zárjuk a fagyállót egy szekrénybe, öt lakat alá. 
• Ahogy nyáron a nagy melegtől, ilyenkor a dermesztő hidegtől kell félni. Télen se felejtsük soha (DE SOHA!) az autóban kutyánkat. A járómotoros megoldás sem megoldás, hiszen ez  újabb veszélyforrást jelent: könnyen előfordulhat szénmonoxid mérgezés. Legjobb, ha az otthon melegében vár minket szőrös kis barátunk, amíg mi a napi ügyeket intézzük a városban. 

Egy tipp maradt hátra. Ha szeretnéd megtudni, hogy mi is a tizenötödik tipp, látogass vissza az Arthrocol honlapjára hamarosan. Vagy kövesd be Arthrocol nevű oldalunkat Facebookon, így biztosan nem maradsz le semmiről!

Forrás: